Egyszer volt... az ember 1. évad Epizód 17 Az Egyesült Tartományok Aranykora 1978

Holbeinnek A Követek című képe egy korszak végét jelzi, mert azután nem a püspök és a földesúr lesz a két mindenható úr. Erre az elsők között ébred rá Németalföld, amelyet burgundi örökségként az osztrák Habsburgok visznek V. Károly birodalmába. Németalföldnek nem sikerült legyőznie a burgundi herceget. XI. Lajos francia király többször is lázadásra biztatja, majd cserben hagyja Liège városát, amelyet aztán ellenségei kifosztanak. Sokkal szerencsésebbek voltak a svájci kantonok, igaz több segítséget is kaptak, így 1476-ban legyőzik Merész Károlyt, Burgundia uralkodóját. Svájc 1499-ben ténylegesen kivívja függetlenségét, a kereszténység egysége hamarosan megszűnik, ide vezetnek belső ellentmondásaik, elsősorban a hatalmi törekvések, valamint a reformáció. A reformációt Luther Márton indította meg, azzal, hogy támadta az egyházat a búcsúcédulákkal történt visszaélések miatt, azt hirdette a bűnbocsánatot nem lehet pénzen megvásárolni. Tanításai elterjednek Németországban, majd követi Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia. Zürichben Ulrich Zwingli demokratikus reformokat hirdet, 1541-ben Kálvin János Genfben vezet be a biblián alapuló egyházi rendet. Akadémiát alapít, ahonnan a kálvinizmus elterjed Svájcban, Németországban, Lengyelországban, Magyarországon, Angliában, Skóciában, Franciaországban, a német alföldön. Az 1563-ban véget érő tridenti zsinat már megváltozott világ ellen indítja az ellenreformációt. 1566-ban Németalföldön elkezdődik a koldusok lázadása. II. Fülöp az Escoriálba zárkózik, távol a forrongó Németalföldtől, természetével nem fér össze sem a politikai, sem a vallási türelem. A koldusok lázadására a válasza az inkvizíció, Alba herceg véres diktatúrája, különleges törvényszékek felállítása, a vallási türelmet hirdető Egmont és Horne grófjainak kivégzése. Az emberek ezrével menekülnek, hagyják el hazájukat, amikor 1572-ben a tenger koldusai elfoglalják Brielle városát Angliában a kivándorlók már felvirágoztatták a posztóipart. Majd következik az általános felkelés és 80 éve át harcolnak a spanyolok ellen. A felszabadult tartományok élére Orániai Vilmos áll, Franciaországban Szent-Bertalan éjszakáján több száz protestánst gyilkoltak le. A spanyol megszállók olyan kegyetlenek voltak, hogy a déli katolikus tartományok szövetségre léptek az északi kálvinistákkal, később azonban elismerik a spanyol fennhatóságot a déliek is. A hét északi protestáns tartomány azonban elszakad Spanyolországtól és 1579-ben létrehozzák az Utrechti uniót. 1581-ben a Hágai manifesztum kimondja, hogy II. Fülöp és az Egyesült Tartományok köztársasága végleg szakított egymással, kétségtelen kicsit brutálisan. 1584. július 4-én Oránaiai Vilmos, aki az északi tartományok királynak választottak volna meg, orvul meggyilkolják, a bérgyilkos II. Fülöp embere volt. Az unió aztán egyik tartományáról hollandról kapja majd a Hollandia nevet. A virágzó Antwerpen, amelyen áthaladt a világkereskedelem 40%-a a spanyol csapatok elfoglalták és elpusztították. Kereskedőinek egyharmada Londonba menekült, Antwerpen szerepét Amszterdam vette át. 1587: Angliában Erzsébet lefejeztette Stuart Máriát, akinek támogatói voltak Németalföldön, ezért Németalföld spanyol kormányzója Alessandro Farnese kijelentette, hogy előbb Németalfölddel kell végezni. II. Fülöp elhatározta, hogy megbünteti, előkészíti győzhetetlen Armadáját. Még ebben az évben, 1587-ben Francis Drake büntetőexpedíciót vezet, tönkreteszi és kifosztja a Cádizban gyülekező spanyol flotta egy részét. Mivel a spanyol hajók útját állták a külföldről érkező árucikkeknek, 1594-ben megalapították az Indiai Társaságot, amely maga szerezte meg a távoli országok termékeit. A győzhetetlen Armada veresége jelentősen gyengítette a spanyol flottát, amely már nem tudja megakadályozni a holland kereskedelmet. Az Indiai Társaság hajói járják a messzi tengereket és mindenütt olyan kitűnő üzletet kötnek, amelyekről nem is álmodtak, a haszon óriási. 1602: megalakul és megerősödik a Kelet-indiai társaság. 1603: az Indiai Társaság nagy hatalom, Angliában Erzsébet meghal, Shakespeare már játssza a Hamletet, majd az Otellot, Macbethet, Samuel de Champlain elindul Kanada felé. 1609-ben 12 évnyi fegyverszünetet kötnek Spanyolországgal, ebben az évben alapítják meg az amszterdami bankot, a világ első bankját, Kanadában Champlain megalapítja Quecebeket. 1614-ben a hollandok kereskedelmi ügynökséget alapítanak egy távoli szigeten és elnevezik Új-Amszterdamnak, 50 évvel később a szigetet angolok veszik meg és New York-nak keresztelik. 1618: Rubens megfesti Leukipposz lányainak elrablását, Prágában kidobnak az ablakon két császári tanácsost, ezzel kezdődik a 30 éves háború. Az ország nagy festői Frans Hals, Peter der Hase, Verner és még sokan, 1632: Rembrandt megfesti Tulp doktor anatómiáját. Az orvostudomány és a többi is nagy fejlődésnek indul a 17. század elején, de nem megy minden könnyen, amikor Harvey angol orvos felfedezi a vérkeringés a párizsi egyetem lehetetlennek, nevetségesnek tartja elítéli, azt mondja ártalmas a tanítása. Keplert a kiváló csillagászt új gondolatai miatt üldözik, anyját pedig boszorkányság címén bebörtönzik. Az inkvizíció bírósága előtt Galilei kénytelen visszavonni tanításait “nem, a Föld nem forog”, de Hollandia a szabadság és türelmesség földje adja a világnak Hugo Grotiust, az emberi jogok atyját, Descartest aki vitatkozik Arisztotelész tanításaival, Spinozát, akinek zsidó családja az üldözések elől menekült el Spanyolországból és egész munkásságával Hollandiának szerez dicsőséget. 1620: a puritánok visszahajóznak Angliába, onnan indul nemsokára a Mayflower, rajta 78 férfivel és 28 nővel, az ő utódaik tartják majd a legelőkelőbb amerikaiaknak, így kezdődött Hollandia aranykora.