Egyszer volt... az ember 1. évad Epizód 19 Nagy Péter és Kora 1978

A XVII. század végén Európa XIV. Lajossal foglalkozott. Halála után fedezték fel, hogy keleten valami megváltozott. De menjünk vissza kicsit az időben, Voronyezs, Don mentén, 700 km-re innen Moszkva, ahol a gyermek Péter lett a cár. 1689-ben a cár 17 éves, kedveli az idegenek külvárosát, a vidám életet, skót és svájci barátaival. Oroszország akkor a legelmaradottabb a Földön. Nincs egyetlen tudósa, gondolkodója, filozófusa, mérnöke, a rabság tanulatlan, a közigazgatás megvesztegethető, anarchikus, a nemesség pökhendi, élvhajhász, a hadsereg elmaradott, az igazságszolgáltatás tehetetlen, amely meg szánalmas. 1695: A voronyezsi hajóépítő-műhelyben szorgalmasan dolgoznak, majd egyszercsak váratlan vendég jelenik meg. 1695-ben az oroszok ostrom alá veszik a török kézen lévő Azovot, a Fekete-tenger északi partján. A törökök azonban tudnak utánpótlást szállítani a várba, így az oroszoknak nem sikerült elfoglalniuk. Péter cár 23 éves, már érdekli a hajózás, elhatározza, hogy flottát épít. A cárt faluhelyen neveltették, távol az udvari pompától, így nagyon szerette a kétkezi munkát, a parasztjátékokat, majd Hollandiában tanulta meg a hajóépítést, Hamburgban a geometriát, Skóciában a hadi tudományokat. 1696 tavaszán Azovot a tenger felől támadják és elfoglalják a törököktől. I. Péternek ez az első nagy győzelme. 1697 májusában I. Péter elutazik Oroszországból, nyugatra megy, hogy tanuljon. Hollandiában hajóműhelyben dolgozik, Angliában megtanulja a vitorlakezelést és a hajóvezetést, Bécsben a katonai tudományokat, de gyorsan vissza kellett térnie Moszkvába, hogy leszámoljon sztrelecek katonai szervezet lázadásával, tehát gyorsan, gyakran saját kezével számol le a cári palotaőrséggel. Elhatározza, hogy Oroszországból európai államot formál és a legrégebbi külsőséget tiltja be, a hosszú ruhát. 1698-ban alattvalóinak megtiltja a maradiságot jelentő szent szakáll viselést, így tehát rendeletileg az egész Oroszországban, még a Don menti Voronyezsben is megrövíditik a hagyományokat, így a szakállat is. Nagy Péter megakarja szerezni azokat a svéd birtokokat, amelyektől nem tud kijutni a Balti-tengerre. Itt azonban számolnia kell egy 18 éves fiatalemberrel, XII. Károly, svéd királlyal. 1700-ban XII. Károly szembe kerül egy nála erősebb koalícióval, válaszként támadásba lendül. Előbb villámhadjárattal békére kényszeríti Dániát, majd Narvánál 8 ezer svéd szétveri I. Péter 40 ezer emberét, itt hibázik; nem Moszkva ellen vonul, hanem II. Ágost lengyel király és szász választófejedelem ellen. Elfoglalja Varsót, Krakkót, leveri a lengyel szász sereget. I. Péter hamarosan visszafoglalja Narvát, majd kijut a tengerhez és amin mocsaras területen 1703-ban megalapítja európai fővárosát Szentpétervárt. Az egész országból özönlenek a munkások. A cár parancsára nemeseknek és kézműveseknek is kell menniük az épülő városba, hogy dolgozzanak, hogy irányítsák a többiek munkáját. XII. csapatai belevesznek a nagy orosz síkságba, amelynek kegyetlen hidege jobban megviseli őket, mint Nagy Péter csapatait. A svéd nagyhatalomnak hamarosan csak az emléke marad. Nagy Péter a hazájából civilizált országot akar csinálni, nyugati mintára. Megakarja tanítani honfitársait, hogy ne köpjenek a földre, ne piszkállják az orrukat, ne csókolják egymást szájon. Azt is megakarja tanítani, hogy ne beszéljenek teli szájjal, ne igyanak üvegből és még igen sok mindenre. Svédországot megverték, Olof Skötkonung örökségéből nem maradt semmi, ezentúl Oroszország lesz a Baltikum nagy hatalma. Poroszország kihasználta a svéd vereséget, most már akkora hatalom, amellyel számolni kell. 1701.: sok ügyes manőver után I. Frigyes elnyerte a porosz királyi címet, övé lesz az a német terület, amelyet Svédország hódított meg. 1713-ban, fia Frigyes Vilmos megreformálja az országot, szigorú takarékosságot vezet be, megadóztatja a nemességet, létrehozza Európa legjobban felszerelt hadseregét, ahhoz viszont túlságosan szereti, hogy harcba vesse. Frigyes Vilmos jobban szerette katonáit, mintsem hogy csatába engedte volna őket, fia II. Frigyes, a nagy franciabarát, majd annál jobban használja a sereget…